20 éve nem volt ennyire gyalázatos , kiszámíthatatlan az időjárás a Karakorumban… Dávid és Szilárd nem mindennapi érzelmi hullámvasútjára ülhettek fel ez alkalommal,… Folytatódik a fiúk Kalandja a Gasherbrum I alaptáborban!
2018.07.04 . – Alaptábor
SZILÁRD
Egy pakisztáni tiszt azt mondta minap, hogy legjobb tudomása szerinthúsz éve nem volt ilyen gyalázatos idő ezen a vidéken! Persze a gyalázatos jelzőt már én teszem hozzá, de alighanem közel járhat az igazsághoz a bátor kijelentés: nem hiszem, hogy mindennaposnak mondhatjuk, hogy majdnem két héten keresztül ilyen intenzitással, szünet nélkül havazzon! Újra és újra indulási dátumot határozunk meg, Dávid gondosan átírja a tolódó ütemterv összes napját, majd mindezt újra megismételjük, amikor látjuk, ilyen körülmények között nem indulhatunk el holnap hajnalban. Mint ahogy senki sem indul el.Szerencsénkre azonban, nem sokkal érkezésük után, az olaszok is fent tudtak aludni az egyes táborban, így legközelebb már együtt vágunk neki, ami két fős csapatunkat nyomban megduplázza! E „nagy csapat” bátorító illúziója máris más megvilágításba helyezi a hegyen elképzelt munkát…
A minap én voltam teljesen letaglózva és mélységesen elkeseredve a további várakozástól, most pedig Dávid. Azt hiszem, ez teljesen normális, hogy olykor egyikünk vagy másikunk éli meg különbözőképpen a „bezártságot”. A tehetetlenség sok emberben reménytelenséget is kelt, aminek hatására egyre több csapat levonulásáról értesülünk. Nehezen érthető számunkra, hogy 2-3 hetek alatt mit szeretnének/szerettek volna elérni ezek a vállalkozások. Még ha olykor nehéz is és kell egy bizonyos lelkület hozzá, a várakozás és türelem természetes és szükséges velejárója egy expedíciónak. Mi már most gyakran emlékeztetjük a konyhát, hogy hosszú expedícióra készüljenek. Mert a kilátások szerint, bizony az lesz: hosszú…
A Gasherbrum I alaptáborában tartózkodók csapatképe
2018.07.05. – Alaptábor
DÁVID
Tegnap nagyon magam alatt voltam, azt hiszem, megviselt, hogy mégsem tudtunk elindulni 4-én, pedig nagyon reménykedtünk benne…
Ma viszont sikerült rendbe tennem magamban a dolgokat. Bár egyre több csapat vonul le a hegyről és mi már közel két hete dekkolunk itt, de EXPEDÍCIÓS hegymászók vagyunk és addig várunk, amíg a hegy lehetőséget kínál. Türelemmel.
A mai nap nagy híre, hogy gyarapszikaz eddig igencsak soványka (négy fős) Gasherbrum I csapatunk: a levonuló német csapat egyik tagja (Luis) csatlakozik hozzánk és egy-két napja megérkezett a legendás Mr. Kim (Korea) is, két serpa mászójával. Bár a nyolc fő még nem egy „nagy tömeg” egy himalájai (karakorom beli) hegyen, de azért jó tudni, hogy nem egyedül törjük majd a nyomot.
Délután meglátogatjuk a koreai csapatot. Mr. Kim és két serpája nagyon kedvesen fogadnak minket: megbeszéljük, hogy a hamarosan beköszöntő jóidőben mindkét csapat (a mi Louisal kibővült ötös fogatunk és ők) felmegyünk az egyesbe. Ők onnan visszatérnek az alaptáborba (javítgatva és jelölve az utat), mi pedig megkíséreljük a kettes kiépítését és esetleg a japán-kuloár (ez az út kulcshelye) bekötelezését is megkezdjük / elvégezzük. Ha ez sikerülne (és legalább 2 éjszakát az egyes felett tudnánk tölteni), akkor készen is állnánk a csúcsmászásra.
A csúcsmászás során a 3-as felett esetleg szükséges köteleket Mr. Kim csapata vinné fel. Mr. Kimnek egyetlen akklimatizációs kör is elég lesz, mivel azt tervezi, hogy oxigént használ majd.
A megbeszélés valóban jobb kedvre derít és annak ellenére vidáman taposom a havat „hazafelé”, hogy a vihar igazán apait-anyait belead.
Este tervekkel tele elmével alszom el. Majd arra ébredek, hogy elszabadult a pokol: egy hatalmas robbanást követően a sátrat irgalmatlan széllökés borítja meg. Még szinte fel sem ébredtem, de már tudom, hogy a környező hegyoldal búcsút mondott egy gigászi lavinának. Nekifeszülök belülről a sátor falának, amit rámfeszít a légnyomás és félig öntudatlan állapotban azt fontolgatom, létezhet-e akkora lavina, ami elér idáig? A feszítés amilyen hamar jött, olyan hamar enged. Zavarodottan pislogok a hideg és sötét sátorban, majd visszafekszem és alszom tovább
A 20 éve nem látott időjárás folyamatosan munkával látja el Dávidot és Szilárdot
2018.07.06. – Alaptábor
SZILÁRD
Az egybevágó előrejelzések igaznak bizonyultak: ma végre napsütésre ébredtünk! Ám maga az ébresztő, az békésnek aligha volt nevezhető…
Reggel négy után valamivel, iszonytató süvöltés ébresztett öntudatomra! Ösztönösen csavarodtam ki a hálózsákomból, és kezeimet kiszabadítva, nyomban megtámasztottam a hirtelen rámpréselődő sátorponyvát. A süketítő tombolást – a szomszéd hegyoldalról lezúduló tekintélyes méretű lavinát – olyan lökéshullám kísérte, mely erejéből alig vesztve valamit söpört át a völgy túloldalára, beborítva a központi morénán elhelyezkedő táborunkat is! A légnyomás és az általa szállított hatalmas porhófelhő betakarta a sátrakat, és egy pillanat alatt káoszt okozott az álomból felvert fejekben: az egyik szakácssegéd, beszámolója alapján olyan rémületben ugrott fel az őrületre, hogy kis híján infarktust kapott! A légnyomás a földdel tette egyenlővé a wc sátrat, lelapította a legutóbbi nagy havazás után extrán megerősített raktársátrat is, és több más „létesítményben” is komoly károkat okozott! Több szolárpanelt is felfújt a dombra, a pakisztániak úgy keresgették a berendezéseket, amiket reggel, több tízméterre a hóban találtak meg. Szerencsére hálósátrainkat sikerült úgy megtámasztani belülről, hogy a sátorrudak még épp nem pattantak el az erőszakos nyomástól. Az események elcsendesedése után, az arra létesített palackba pisilve egy jót, meglepő nyugodtsággal aludtam vissza: az egész tábor csak később, reggeli előtt beszélte meg, mi is történt, illetve mérte fel a károkat…
Illene még várnunk, hogy néhány napnyi meleg és fagy rendet tegyen és így nagyobb biztonságban indulhassunk el, de a pár naposnak ígérkező ablakot mindenképp ki kell használnunk: nem halaszthatjuk el a kínálkozó akklimatizációs kört és az út további kiépítését. Lelkesen készülődünk. Holnap hajnalban bevetjük magunkat a jéglabirintus dzsungelébe! Célunk az első táborban hagyott sátrunk felkutatása a hó alól és a Gasherbrum I kettes táborának elérése: olasz barátainkkal készülünk az útvonal kiépítésére…
A hajnalban lezúduló lavina porhóval borította be a tábort
A Kaland hamarosan folytatódik!
